Mert utazni jó, utazni érdemes...

Tündérek éltek a Boldogkői várban

Miközben a boldogkőváraljai kirándulásra készültem fejben, eszembe jutott, hogy réges-régen, utoljára iskolás koromban jártam a zempléni faluban. Nagyon szép emlékeket őrzök a várról, a településről és a közeli látnivalókról is, ezért akarva-akaratlanul is felötlött bennem: vajon változott valami azóta? Tényleg úgy néz ki Boldogkő vára, ahogy emlékszem rá? Megvan-e még az a kő, ahol a fotón integetek? Kicsit nosztalgiázva, mégis kíváncsian indultam el arra a vidékre, amelyhez sok szép gyerekkori emlékem fűz és csak bízni tudtam benne, hogy nem fogok csalódni a változásokban.

Szállásunk felé tartva az úton hamar észrevettük a magasban “lebegő” várat, amely egy andezittufa hegy tetején magasodik és néz le a környező településekre. Története a tatárjárás idejéig nyúlik vissza, 1282-ben már említik oklevélben, de a pontos építési idejét nem tudni. 

A legenda szerint IV. Béla királyunk a tatárok elől menekülve a Hernád felé vette az irányt és egy helyi aszalómester, Bodó mentette meg az életét azzal, hogy elbújtatta. A király nagyon hálás volt ezért és Bodónak ajándékozott egy birtokot azzal a feltétellel, hogy ott erős várat épít. Ez lett Bodókő vára. Az öreg aszalómesternek volt 7 gyönyörű lánya, állítólag annyira szépek voltak, hogy Bodó tündéreinek is nevezték őket. Ez a hét lány itt ment férjhez Bodókő várában, a lakodalomra természetesen IV. Béla is hivatalos volt, aki ennyit mondott a menyegző után:  “E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”

A boldogkői vár több család tulajdonában állt és szinte állandóan harcok dúltak itt, utoljára a Zichyek birtokolták 1945-ig. Az államosítás után egy ideig turistaszálló (???) üzemelt benne, ma pedig -a rekonstrukciót követően- múzeumként működik.

Ottjártunkkor szerencsénk volt, hiszen péntek lévén kedvezményes belépőt kaptunk, bár a látogatóktól is így alig lehetett lépni, kíváncsi lennék, mennyien vannak egy átlagos nyári hétvégén 🙂 Volt itt iskolai és nyugdíjas csoport, több egyéni látogató is, sőt egy fotószakkör közepébe is belecsöppentünk, mondjuk tőlük szívesen ellestem volna 1-2 fotózási technikát 🙂

A vár egyébként szépen felújított, több helyen is megerősítették az elmúlt években, látszik, hogy komolyan foglalkoznak vele. A palotarészben címe- és zászlókiállítás, börtön- és kínzókamra, illetve ólomkatona-gyűjtemény látható, sőt egy középkori étterem is helyet kapott a vár falai között.

És hogy olyan volt-e vár, ami az emlékezetemben élt? Abszolút! Sőt, még szebb is, hiszen 10-20 éve (pontos dátum direkt nem mondanék) még közel sem volt olyan rendezett és felújított, mint most, 2017-ben. Visszaemlékezve az eddigi várélményeimre, színvonalban talán csak a szigligeti várat tudom a boldogkőihez hasonlítani, ezért is nagy öröm, hogy az ország két “végében” találtam 1-1 kedvenc várra. Várom a további várötleteket Tőletek is, hova érdemes ellátogatni!

boldogkovaralja (18)boldogkovaralja (9)boldogkovaralja (8)boldogkovaralja (11)boldogkovaralja (6)boldogkovaralja (16)boldogkovaralja (15)boldogkovaralja (7)boldogkovaralja (3)boldogkovaralja (1)boldogkovaralja (5)boldogkovaralja (10)
< >
Kíváncsi gyereksereg

Kikelet szoba

 

Ha pedig hangulatos szállást kerestek Boldogkőváralján, ajánlom a Mandalaházat (részletek a képre kattintva)!

Élménybeszámolóm ITT olvasható.

 

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal, is, további érdekességekért pedig csatlakozz facebook  vagy Instagram oldalamhoz!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!