Mert utazni jó, utazni érdemes...

Éneklő kerubok őrzik a hévízi tófürdő bejáratát

Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tavát gondolom senkinek nem kell bemutatni, egy 2012-es felmérés szerint Magyarországon Budapest után a második legnépszerűbb város -a vendégéjszakák tekintetében- Hévíz lett. Fontosak a számok, de tényeken túl most inkább szeretném elmesélni nektek a városhoz fűződő viszonyomat, az idei benyomásaimat és néhány érdekességet, amiről csak ritkán hallunk Hévíz kapcsán.

Tudtátok például, hogy a fürdő bejáratát két kerub őrzi és ők tartják távol a gonosz szellemeket a tótól? Úgy tűnik, eddig sikeresen 🙂 

Szárnyas kerubok vigyázzák a bejáratot (fotó: heviz.hu)

Se veled, se nélküled kapcsolat

Hévízzel különös kapcsolatom van. Alföldi gyerekként egy távoli, elérhetetlen helynek tűnt, ahová az idős és beteg emberek -köztük a nagypapám is- gyógyulni jártak. Beskatulyáztam, nálam Hévíz -gyerekfejjel- a kórházzal lett egyenlő. Aztán később, amikor felnőttként kinyílt a világ, azt láttam, hogy a várost tálcán felkínálták az orosz és német turistáknak, féltem, hogy kizsigerelik a tavat és nekünk, magyaroknak megfizethetetlen lesz a tófürdő. Kicsit mérges is voltam Hévízre és sokáig mostohán bántam vele, dacból sem látogattam el évekig a fürdővárosba (talán még a blogon sem foglalkoztam vele eddig), amiért most nyilvánosan is bocsánatot kérek 🙂

Történt ugyanis, hogy nemrég egy családi hétvégét töltöttünk a nyugat-dunántúli városban és ez az élmény felülírta a korábbi félelmeket, haragot és minden más illúziómat. Hévíz ugyanis lenyűgözött. A tó látványa a tündérrózsákkal már-már giccsesnek tűnt (nem az), a békebeli időket idéző Festetics fürdőházról és a vízen “lebegő” folyosókról pedig nem győztem elég fotót készíteni. Bár a belépő valóban drága (4 órára 3400 Ft, teljes napra 4800 Ft), mégsem éreztem azt, hogy lehúzásnak vagyok az áldozata. Elmondom, miért.

Benyomásaim a tófürdőről

A tófürdő és környezete tiszta, rendezett hatást keltett, a környéken őrzött, fizető parkolók sorakoznak. A belépő mellé egy karórát kaptunk, ami nyitotta a szekrényt, egyedi kód járt hozzá és mérte a még hátralévő időt. 

Bár sok vendég volt rajtunk kívül, a tó méretéből adódóan mégsem éreztem azt, hogy tömeg lenne. Ha kicsit is zsúfolt érzetem volt, átmentünk egy másik partszakaszra, vagy kerestünk egy öbölrészt, ahol sekély víz és családias hangulat uralkodott.

Egyedül az úszógumik használatakor vesztettem el a türelmem. Örültem, hogy a szekrényben hagyhattam a pénztárcát, gondoltam a hiper-szuper és okos órával majd bérelhetünk strandfelszerelést. Tévedtem. Pénz kellett hozzá, csilingelő magyar forint, így aztán szekrényhez vissza, pénz kivesz, úszógumi bérel, pénz visszatesz és irány a tó 🙂

Apropó úszógumi. Engem nem zavart, de aki nem tud úszni, készüljön fel, hogy a hévízi tóban nem ér le a lába. Bár a traktorgumihoz hasonló fekete úszógumik biztonságosak, aki fél a víztől, ne itt kezdje a barátkozást a mélyvízzel 🙁

A gyógyvíz összetétele és hatásai

Én nem próbáltam hévízi tradicionális kúrát, de választhattam volna iszap, súlyfürdő, fizikoterápia vagy hidroterápia stb. között, így már érthető, miért épült erre egy teljes iparág “gyógyturizmus” néven.

A víz magnéziumban és kalciumban gazdag, elsősorban reumás mozgásszervi panaszok, gyulladásos ízületi és gerincbetegségek esetén javallott. Állítólag az az ideális, amikor a víz 32-34 C hőmérsékletű, illetve az is előny, hogy a hévízi tóban -a legtöbb gyógyvizes fürdővel ellentétben- állva, függőleges helyzetben fürödhetünk. Így a mélyen elmerülő lábakra nagyobb nyomás nehezedik, mint a feljebb lévő testrészekre, mely előnyt jelent a vérkeringés számára: ugyanis az alsó végtagok ereiből a víz nyomása a szív felé hajt.

A fürdő története

Persze a tófürdő gyógyító hatását nem a 21. században fedeztük  fel, állítólag már a rómaiak által is ismert volt. 

Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik. A fürdő létrehozásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

Hévíz jelene

Igen, vannak az orosz és német turisták, nem is kevesen. A belváros azonban megállná a helyét bármely nyugat-európai országban, a boltok és üzletek kínálatán csak kapkodtam a fejem. A hotel, amit választottunk (Bonvital Wellness & Gastro Hotel****), minden igényt kielégített, éttermek körül is lehetett válogatni, tényleg semmiben nem szenvedtünk hiányt.

Csak remélni tudom, hogy megmarad ez a tendencia és a jövőben is büszkék lehetünk a hévízi tóra, amely továbbra is megmarad megfizethető és élvezhető gyógyfürdőnek.  Ja, én pedig alig várom, hogy télen is kipróbáljam a szabadtéri fürdőzést 🙂 

Tudtátok, hogy…

  • a 4,4 hektáros nagyságú tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik? 
  • télen a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén? Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat?

Hévíz télen

  • a Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi? A szobrok a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, az ókori mitológiában ezek tartották távol a gonosz szellemeket. A legenda szerint, ha valaki úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. 

Én kipróbáltam. Aki nem hiszi, járjon utána 🙂 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal, is, további érdekességekért pedig csatlakozz facebook  vagy Instagram oldalamhoz!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Mária Kevi says: (előzmény @Éva Tóth)

    …a cikkhez kapcsolódóan, jobban örülnék, ha a magyarországi mélszegénységben élő idős emberek gyógyulnának itt, megfizethető áron……
    Az árak a nyugati turisták pénztárcáihoz lettek kialakítva, sajnos még orvosi beutalóval is megfizethetetlen az itthoni idős embereknek….

  2. Éva Tóth says:

    Hévíz nagyon szép, nagyon kedves városka.
    A magyaroknak megfizethetetlen. Nagyon kedvesen leírta, hogy nem érezte lehúzásnak, de ugye drága. A lehúzás az, amit a Balaton elég sok pontján művelnek. Hévízen meg valóban a szolgáltatás is jó színvonalú.. ezzel együtt nem megfizethető egy átlagos magyar, mondjuk kétgyerekes családnak. Nyugdíjasnak meg főleg.
    Régebben a németekhez áraznak, mostanában az oroszokhoz. Ez van.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!